top of page

Világ körül - Kenya 1. rész - AMBOSELI

Updated: Apr 15, 2023

2016 nyarán három nemzeti parkot barangoltunk be, Amboselit, Nakurut és Masai Marát.

Az első részben a csodás Amboselit fogom bemutatni!

AMBOSELI Daphne Sheldrick elefánt árvaház


Az út szervezése közben az volt a legfontosabb, hogy nagyon szeretnénk elefántokkal találkozni, akár megérinteni, de megfigyelni őket mindenképpen saját környezetükben, hiszen ők a kedvenc állataink. A fővárosban, Nairobiból indultunk hosszú utunkra egy fantasztikus szafari autóval és Gimo-val, a személyes idegenvezetőnkkel Amboseli felé, útba ejtve Daphne Sheldrick elefánt árvaházat.

Daphne Sheldrick minden interjújában elmondja, hogy mennyire szerencsésnek érzi magát, hogy életét annak a tevékenységnek szentelheti, melynek eredményeképp 80 éves korára a világ úgy ismeri őt, mint az "elefántok anyja". 1977 óta vezet elefánt árvaházat Nairobi nemzeti parkjának szomszédságában. Az angol származású kenyai asszonynak saját receptű tejkészítményével azóta elefánt-árvák tucatjait sikerült megmentenie és visszaszoktatni a vadonba. A bébik anyját a legtöbb esetben orvvadászok terítették le, de előfordult az is, hogy baleset vagy betegség végzett az ormányos mamával. Az ápolóknak nem könnyű a dolga: a "kicsiket" egyetlen pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Nem elég ugyanis az, hogy a megfelelő tejet kapják táplálékul: pszichológiai védelemre is szükségük van. Sheldrick asszony szerint ugyanis emberi kapcsolat hiányában az elefánt-árvák gyorsan megbetegszenek és elpusztulnak. A kenyai főváros mellett berendezett fogadótelepen az árvaságra jutott kiselefántokat általában sikerül kigyógyítani többhetes magányuk következményeiből. Vidáman játszadoznak az "árvaházban". Örülnek a többórás sétáknak vagy a kiadós iszapfürdőknek is. Bő fél órát gyönyörködtünk a kicsikben, amíg iszapfürdőztek, meg is érintettem egyiket, amikor elment mellettem. Olyan volt a tapintása, mint egy kókuszdió.



AMBOSELI


Csodálatos megérkezés volt, a finom afrikai langyos levegő simogatott minket a lemenő egyenlítői napban. Rögtön az érkezéskor olyan szerencsénk volt, (aminek egy részét most már Gimo tudásának is tulajdonítok), hogy épp akkor vonult át egy hatalmas család az utunkat keresztezve fürdőhelyüktől alvóhelyükig.. Leírhatatlan katarzis volt látni szabadban élő elefántot. Igaz az árvaházban láttam meg életem első elefántját, (mert itthon nem voltam hajlandó cirkuszba vagy állatkertbe menni, rettenetesen elszomorít, amikor bezárt állatokat látok.)

de amikor megláttam messze az elbújt Nap hagyta lila homályban egy elefánt sziluettjét, azt hittem kiugrik a szívem a helyéről. Majd egyre nagyobb lett, és még sok-sok foltból lett percek alatt hatalmas csorda. És jöttek... Felénk! Leírhatatlan.. Pár méterre előttünk vonultak tiszteletüket téve. Mintha köszöntöttek volna, hisz miattuk mentünk.



Másnap reggel kinyitottam a szememet, és már rohantam az ablakhoz, hogy meglássam a kilátást, hol is vagyunk.. hiszen sötétben érkeztünk meg. Felsikoltottam örömömben, amikor azt láttam, hogy a kerítés mögött, amíg a szem ellát, zebrák legelnek.

A szafarizások gyönyörű háttereként a Kilimandzsáró hófödte csúcsa szolgált, amely innen alig 40 kilométerre volt, már Tanzániában. Az év ezen időszakában Amboseli nagy része kiszáradt tómeder. Repedezett sótól csillogó földek váltakoznak az arannyá sárgult fűvel, vagy nedves zöld legelőkkel, vízmosásokkal. Azóta is hiányzik a sós por illata.

A napnyugta előtti szafarikon nem bírtam betelni a látvánnyal, ahogy megcsillan a nap az állatok lába alatt felkavarodott sós poron.



AMBOSELI - MASZÁJOK


Egyik reggel ellátogattunk egy igazi maszáj faluba. Egy hatalmas fához értünk a semmi közepén. Mögötte előtűnt egy kis kapu. Egyébként a falut egy nagyon sűrű tüskés bokrok ágaiból tákolt kerítés rejti. Védi őket a betolakodóktól és az állatokat is benntartja éjszakára. Már a szálláshoz jött elénk a falu vezetőjének fia, ő kísért minket a faluhoz, és vezetett is ott végig.

Kijöttek, körbeálltak, elkezdtek énekelni és magukkal vittek táncolni. Annyira szépek voltak, és tisztaság csillogott a szemükből. Egy percig sem haboztam, hogy megfogjam a kezüket és ugráljak velük.



Annak ellenére, hogy viszonylag kis népességű csoport, számuk 1-1,5 millióra tehető, talán az egyik legismertebb etnikum Kelet-Afrikában, a megmaradt félnomád, pásztorkodó életmódjuk, a feltűnő öltözékük és a lakóhelyük a nemzeti parkokhoz való közelsége miatt. A marhatenyésztés jelenti a megélhetőségüket.

Végigsétáltunk a falun, közben láttunk éppen épülő kunyhót, koromsötét és hűvös volt benn, kellett pár perc, amíg a mi szemünk előtt is feltárulkozik a minden centit kihasználó, mégis kellemes elrendezésű kis kunyhó. A parázs pislákolt az edények mellett. Ékszereket is készítenek, kis piacot is rendeznek időnként.



Az iskolájukat a belépőjegyekből tartják fenn, ahol szuahéliül és angolul is tanulnak a kicsik. Mindenkivel szót értettünk angolul egyébként.



Az esti szafarin láttunk még elefántpárbajt, és búcsúztunk Amboselitől egy kilátóból a naplementében. Azt gondoltuk, Amboseli a kedvencünk.




Következik hamarosan NAKURU!

20 views0 comments

Recent Posts

See All

Comments


bottom of page